Kezdőoldal

Darvas Róbert bridzsrejtvényekkel jelentkezett 1932-ben és ezekkel is hagyott el bennünket, hiszen utolsó, 1956-ban megjelent könyve is feladványokra épül. Az olvasóink számára összeállított feladatsort részben ő alkotta, részben életével, művével kapcsolatos. A különböző nehézségi fokú kérdésekre adott válaszokkal szerezhető maximális pontszámot jelezzük, de díjazzuk a részmegoldásokat is. A győztes Darvas utolsó bridzstrófeáját kapja, az ezüst öngyújtó felirata: „1955. őszi Leonardo da Vinci bridge-bajnokság, I. o. 2. hely”.

Csere a Kettőshibában (I/B) A Kettőshiba két éve második lett a III. osztályban, tavaly pedig megnyerte a II. osztályt, ezúttal tehát már az I/B-ben küzd. Bozzai Bence egy évet az Izobauban játszott, most visszaigazolt, Tubak Dani az ificsapatban versenyzik az ősszel, a felállás a következő lesz: Albrecht Károly–Bozzai Péter, Bozzai Bence–Vikor Attila.(IX. 6.)

Keresem a hírt a Népszabadság Online oldalán. Kulturális rovat, nagybetű: Meghalt Esterházy Melinda hercegnő. Aki lusta utánajárni, annak annyit róla, hogy egy jó családból való, majd még jobban házasodó prímabalerináról van szó, aki 26 éves korában – ahogy az újság írja – férje iránti szeretetből” visszavonult a pályáról. Gábor (vagy nekünk, tanítványoknak: A Mester) abban a korban még egy másik pódiumon brillírozott, és még csak készült (ő mindenre (fel)készült) a négykezes, színes lapos darabokra. És tudta, hogy a másik előbb-utóbb túljátssza őt. Hogy miért is? Hagyjuk most a sok blablát a korról és az élet rendjéről; szerintem más volt az oka. Mesterünk, mint minden valódi nagy művész: perfekcionista volt.

A Népszabadság Online-ról vettem: „Hosszú betegség után, nyolcvannégy éves korában meghalt Gabos Gábor zongoraművész. Gabost fiatalkorában óriás tehetségként tartották számon. Rendkívüli virtuozitással játszotta a klasszikus bravúrdarabokat. Hernádi Lajos tanítványa volt a budapesti Zeneakadémián, 1955-ben a párizsi Marguerite Long zongoraversenyen harmadik helyezett lett, 1961-ben első díjat nyert a budapesti nemzetközi Liszt–Bartók zongoraversenyen. Bejárta a világ hangversenypódiumait. Bartók, Brahms, Beethoven, Chopin, Haydn, Liszt és Schubert darabjait játszotta lemezekre. 1968-as Bartók-lemezét a Japán Lemezakadémia nagydíjjal jutalmazta. Liszt Ferenc-díjas, érdemes művész. Szenvedélyes bridzsjátékos volt, sokszoros magyar bajnok és válogatott.”

Lezárjuk a Darvas-évet. Életművéhez híven rejtvénycsokorral. Bridzs-, és sakkrejtvények, életéhez kapcsolható közismereti kérdések teszik majd próbára érdeklődő olvasóinkat. A győztes jutalma pedig egy különleges tárgy lesz Darvas Róberttől…

A 2014-es ifivilágbajnokság csak a rájátszásban kezdődött. Az alábbiakban, több okból, a juniorok küzdelmének kieséses szakaszára koncentrálunk. Az okok szerteágazóak: nem zavarnak személyes szimpátiák, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy itt vívták a legszínvonalasabb csatákat. (Meglátásom szerint a legjobb juniorcsapatok a legjobb szeniorokkal vívhatnának szoros meccseket, míg a legjobb serdülők a legjobb női csapatokkal. A legjobb lánycsapatok? Inkább hagyjuk.) (A világbajnok norvégok – a fotó a verseny hivatalos bulletinjéből való)

Nagy hajrával beverekedte magát a legjobb nyolc közé a magyar U26-os lányválogatott az isztambuli ifjúsági világbajnokságon. A közvetlen rivális Tajvan ellen az utolsó előtti fordulóban elért 17,49–2,51 pontos siker után kimaradók voltak a magyarok, de nem tétlenkedtek, hanem erősen drukkoltak a lengyeleknek, hogy minél kevesebb pontot engedjenek a törököknek. Ezen a napon a szurkolás is ment: 2,29 század pont maradt a magyar előnyből, így számunkra a negyeddöntővel folytatódik a vb.

– Bocsánat, Főnök, sajnos rossz helyen voltak a kulcslapok – szólt szemét lesütve Munkatárs1 a mindig ideges Kisfőnökhöz. – A pikk és a treff király is az ász-dáma mögött volt. Így nem lehetett teljesíteni a felvételt – tette hozzá halkan.  

Az utóbbi években a Magyar Bridzs Szövetség honlapján többször is olvashattunk kritikus megjegyzéseket a Magyar Kupa jelenlegi lebonyolítási rendszerével kapcsolatban. A bírálók azt nehezményezték, hogy a lebonyolítás nem igazságos. Ezt a véleményüket arra alapozták, hogy a kupa főtábláján, az egyenes kieséses szakaszban nincs kiemelés, azaz nem a (mesterpontok száma alapján értelmezett) játékerő szerint kapnak ellenfelet a csapatok, hanem az előcsatározásokban, azaz a csoportmeccseken elért eredménytől függően.